Még csak két nap telt el, de már tele van a fejem időpontokkal, olvasandók jegyzékével, és feladatok listájával. Minden sokkal rosszabb, mint vártam, az összes tárgyamból kétszer annyi a követelmény, mint gondoltam. Csoda, ha a félév közben a szemináriumokat meg tudom tisztességesen csinálni, nemhogy még szigorlatra készüljek, és még titkos szigorlatra is, és még vizsgákra is. Szörnyen lehangol. De talán majd a portugál vígasztal kicsit.
Arról már álmodni sem merek, hogy esetleg elolvashassam a Marie Antoinettet vagy Hugh Laurie könyvét. Örülhetek, ha a Tökéletes trükköt be tudom fejezni, mert aztán máris özönlik a nyakamba Vörösmarty, Eötvös monumentális regényei, tanulmányok, cikkek stb stb stb.
Apropó Tökéletes trükk. Nagyon tetszik a könyv. Jobban, mint a film. Persze még nem tudom, hogy mi a vége, és mivel elég sok a változtatás amúgy is, így könnyen elképzelhető egy alternatív befejezés. Amíg nem végeztem, addig meg nem akarok semmit elkiabálni.
